Gyertyák, állhatatos jelzőfények a sötét űrben,
Enyhe, pislákoló lángjaik gyengéden elűzik az éjszaka hideg ölelését,
Meleg, arany fényt eresztve, amely táncra perdül a szobában,
Minden sarkot lágy, megnyugtató fénnyel megvilágítva,
Derűs és szelíd akarattal átvezet minket a beborító homályon,
Lépéseinket irányítani, félelmeinket csillapítani, ahogy az árnyékok elvonulnak jelenlétükben.
Az éjszaka néma suttogásában a gyertyák néma őrszemként állnak,
Lánguk, mint gyengéd őrzők, elűzi a sötétben lappangó félelmeket,
Minden kanóc ég a remény ígéretével és a nap emlékének melegével,
Az olvadó viasz illata és az égő szálak finom recsegése,
Lágy hangok szimfóniája, amely a csendet béke érzésével tölti meg,
Ahogy az árnyak tánca a falon a régi időkről mesél,
És a gyertya fényében egy pillanatnyi haladékot találunk,
Menedék a világ könyörtelen tempója elől, szünet a gondolkodásra és a létezésre.
Van egy gyertyagyár és több mint 25 éve szállítanak gyertyákat, kis termékek égetik a nagy világot
Feladás időpontja: 2024. december 30